Bogár Gábor – Útfélen
Kedves Olvasó!
Az Underground Kiadónál megjelent új novelláskötetem.
A címe Útfélen. Egy kisregénnyel kezdődik, a „Zártkörű Részvéttársaság”-gal, amelyet „lektoraim” „rejtősnek, izgalmasnak, humorosnak” találnak. A novellák sora a „Márki evangéliumával” kezdődik, amely szerintem „monthy pythonos” stílusú. Összesen 332 oldalnyi próza, a célom szerint leginkább szórakoztató, elgondolkodtató; nyomokban keresztyén hitem megvallását is tartalmazza. (A kötet POD formátumban készült, megrendelhető az Underground Bolt honlapján.)
Ajánlom a kedves olvasó figyelmébe, remélve, hogy nem okozok vele csalódást; sőt hogy örömteli, vidám kikapcsolódást szerez majd annak, aki kezébe veszi.
Üdvözlettel: Bogár Gábor
Idézet a „Márki evangéliumából”.
A gagyi beszéd
– Jól jegyezzétek meg, amit most elmondok nektek, mert nem mondom el kétszer! Tudni akarjátok az igazságot? Egyszer sem szívesen mondom el, mert szerintem nagy hülyeség az egész; de sajnos egynél kevesebbszer nem lehet. És hiába okoskodtok a ti elméitekben, és jöttök nekem a törtszámokkal. A szavakat nem lehet úgy törni, mint a számokat. Idejöttetek, Kimerítő Jánoshoz, hogy megmossa a hajatokat – és helyesen tettétek. Pedig ő maga kérte, hogy hadd kösse be a cipőfűzőmet, mert kioldódott, de nem engedtem meg neki. Ő nem akarja, hogy hozzá járjatok hajat mosatni, és azt tanácsolja nektek, hogy a továbbiakban hozzám járjatok, mert én a fületeket is meg fogom mosni. De hát egyáltalán, minek is jöttetek hozzá? Mire számítottatok egy vegetáriánus hajmosó szalonban?! Máskor jobban gondoljátok át, hogy mit cselekszetek, főleg, ha jó dolgotokban úgy érzitek, semmi más nem hiányzik az életetekből, csak egy hajmosás.
Én azért jöttem, hogy boldog és tiszta életetek legyen, nem azért, hogy a koszos hajatokkal meg a fületekkel bíbelődjem. De megteszem, hogy lássátok: szeretlek benneteket. És lássátok, hogy nincs alantas munka, kivéve persze az irodalmi újságok szerkesztését. De ti nem akartok szerkesztők lenni, hát ennek megfelelően viselkedjetek a továbbiakban! Ha valaki közületek kővel dobja meg a másikat, akkor inkább a másik legyetek, mint a kő! És ha ez megtörténik, bocsássatok meg annak, aki a követ hajította. Mert ha ti nem bocsátotok meg annak, aki kővel dobálódzik, valamennyiőtöket szerkesztőkké változtatlak egy neves irodalmi folyóiratban!
Meg kell értenetek, hogy a jövő már a múlté.
Én nem szaporítom a szót, hiszen a szaporodás úgy történik, hogy két ellentétes nemű szó találkozik, és párosodnak egymással.
De még nem tudjátok a legfontosabbat. Vagyis tudjátok, de nem tudjátok, hogy tudjátok, ezért azt hiszitek, hogy szeretnétek megtudni. Nincs olyan, hogy legfontosabb. Értitek már? Aki még most sem érti, az inkább most menjen el, mint később, mert később sem fogja érteni, és ráadásul akkor már később is lesz. És nekem sincsenek kötélből az idegeim. Senkinek sincsenek kötélből az idegei. Az idegek rostokból vannak, amelyek idegszövetekből épülnek föl. Nem pedig kötélből!