Csendkereső, Szavak kertje

Csendkereső

"Különleges költő első kötetét tartja kezében az Olvasó. Szilvási Zoltán tud újat mondani egy olyan környezetben, mely érzelmileg körbejárja a költői képet, s így az kioltja önmagát. Egy „képmérgezésben” szenvedő korban a szerző a hiteles érzelmek költője. Istenhite, a Szeretet megélése – miután sokszor „elmarta a semmi” – visszaállítja a szorongástól üressé tágult vagy klausztrofóbiásan összezárult teret: „Odébb kullog a halál / a menny-forma-szép tértől.” A költői képek ebben a térben élettel telnek meg: „egy picike jót” kellett csak akarnia, „egy lélekből megszőtt darab takarót” – és meg is született egy nagyon őszinte verseskötet.

Szilvási Zoltán büszkén felvállalja a Reményt, Jézus útját, a tiszta szerelmet, a fát, a bokrot, a napfényt – mindent, amit a „posztmodern” környezet „túlírtnak” titulált. Mer egyszerűen is írni („egyszerűen, mint egy gyerek”), s összetettebb képei (pl. a Hullámzik a tó c. versben) is egyszerű gondolatokra vezethetők vissza. Felvállalja a Hitet, azt, hogy nagyon el akar valamit mondani. A haikuiban is tömör szellemiséget kristályosít ki.

Egy pont felé törekszik, ahol a Szépség, a Szeretet, a Szerelem össze- tartozást sugárzó erői Istennel kapcsolódnak egybe, „s lehet örökké újra- Egy / az Egy.”

– Maróti Ádám

 

Szavak kertje

"Kedves Olvasó, ez az én kertem, szavak kertje az én látásmódomban Isten és ember dolgairól. Telis-teli van szó- virágokkal, szó-bokrokkal és szó-fákkal, melyeket többnyire én ültettem és én gondoztam (természetesen, ha jól figyeltem, kegyelem által) úgy, hogy ilyenek, amilyenek. De minden igyekezet ellenére sem lehettek volna – igaz, nem voltak ilyen törekvéseim – lényegük szerint mások, mint más kertek nekik megfelelő szó-virágai, szó-bokrai és szó-fái. Talán csak az alakjukban és a kertben elfoglalt helyükben van különbség a te kertedhez képest, no meg az időjárásban, ami alakította őket, és nagyban megszabta a sorsukat. Sok minden ismerős lesz, lehet, hogy épp egészen ismerős, és a szó-növényeken keresztül magadra ismersz. Én örülnék, ha így lenne! S ha egy-két dolog egy kicsit más megvilágításba kerül általuk, és megélhetőbb lesz tőlük valamelyest a lét, akkor én nagyon boldog is leszek! Tarts velem!"

– A szerző