Percival C. Wren, miután megvált az idegenlégiótól, szolgált a brit földerítő lovasságban, mindig a gyarmatok határszélein, ahol örökös az életveszedelem, részt vett a hindu lázadások elfojtásában és a világháborút már mint őrnagy harcolta végig Kelet-Afrikában. Amit látott, átélt és tapasztalt, a született író zsenialitásával kelti életre írásaiban. Merész fantáziáját eleven, húsból és vérből való alakok támasztják alá: – ezek hajtják végre a hajmeresztőkalandokat, ezek győzik le a legképtelenebb nehézségeket és járják, megdöbbentő hidegvérrel, a halál ösvényeit Csupa élő típus: gránitba faragott szilaj kalandorok – még a becstelen árulók és gazemberek is – akikkel az író együtt élt, küzdött és szenvedett. Ezek közt és ezek körül forog a „Kék Csillag” története, amelynek minden sorában ott lüktet az eleven, átérzett és végigélt dráma: – s ez a ragyogó fantáziával, de egyúttal páratlan realizmussal megírt könyv éppen azért tette egy csapásra világhírűvé a szerzője nevét, mert a mesének átlátszóan szőtt fátyola mögött mindenki meglátta és megérezte a valóságban is megtörtént tragédiát. És, amikor akadtak kritikusok, akik a francia embertelenségek védelmére keltek, illetőleg túlzásnak, ferdítésnek akarták bélyegezni az idegenlégió vasfegyelmével visszaélő altisztek haj-meresztő zsarnokságát: – az angol őrnagy nyugodt méltósággal felelt meg nekik, előállván a nevekkel, a hiteles adatokkal és élőegyének tanúságtételével, ami lerontott minden kritikát A „Kék Csillag” – melynek eredeti, angol címe „Beau Geste” – páratlan szenzációja az utolsó évtized irodalmának. Kolosszális sikere viharként rohant végig a földkerekségen és megjelenésének napjától kezdve, szinte szabályos időközökben érte egyik kiadása másikat A romantikus-kalandos regényeknek ez a klasszikus remeke megrázta a Hármas Királyság világirodalmát, majd végigizgatta az európai kontinenst és Amerikát, ahol, egyetlen egy évben 19 új kiadást adtak el belőle, több, mint félmilliós példány-számban! A rádió szétvitte hírét a gyarmatokba és Londontól San-Franciscóig, Páristól Tokióig, Bombaytól New Yorkig, Berlintől Melbourne-ig épp oly izgatottan beszéltek róla, mint a Csendes-óceán legtávolabb eső szigetein. Természetesen filmre is fölvették a regényt: s a „Halállégió”-nak vászonra vetített izgalmas epizódjai szintén diadalmasan járták be az egész világot – írta egykori fordítója, Zigány Árpád erről a ma, megjelenését követő sok évtized távlatában is lebilincselő tény- és kalandregényről.

Beleolvasok