A határszéli szepességi városkában, Podolinban áll az idő, az emberek nemigen változnak, az unokák ugyanabban az öreg házban laknak, ahol nagyapáik, még a furcsa, kiséteties história és különleges szereplői sem borzolgatják meg a podolini polgárok lelkét. Mint Krúdy más könyveinek, ennek sincs röviden elmondható meséje, hiszen nem az a fontos, amit elmond, hanem a hangulat, amit teremt. Sajátos hangulattal fűszerezett, ezoterikus világa adja meg egyéni jellegét. Az események Riminszky Kázmér, a leggazdagabb podolini polgár háza köré, s a középkorból megmaradt határszéli havasok között álló Nizsder várához kapcsolódnak. A végső óráit élő, közéletből kikopott dzsentrifigurákat az író kegyetlen őszinteséggel ábrázolja. Nőalakjai naívan bájosak, sápadt polgárlánykák és asszonyok, vagy mániás, megszállott démonikus erejű jellemek, amit együttesen teljesít meg Wart Erzsébet alakja. A heidelbergi órásmester Lizi lánya, a nizsderi vár utolsó úrnője – a podolini kísértet. A múltat megbosszulandó érkezik meg egy havas karácsony éjjelen Kavaczky Györgyhöz, az akkori vártulajdonoshoz, hogy ifjúkori szerelmének meggyilkolásáért áldozatát öngyilkosságra kényszerítse, s szállását a romantikus várban elfoglalja.Krúdy a meseszerűséget és a realitást kivételes hangulatteremtő erővel tartja egyensúlyban.

Beleolvasok