A kötetben szereplő két életút, két rendkívüli magyar nagyasszony életpályáját rajzolja fel. A kettejük közötti azonosság nem csupán a szegények felkarolásában, az elesettek védelmezésében, a szociális és a családszeretetben, a végtelen, mély istenhiten alapul, hanem mindketten a jezsuita rend bőkezű, odaadó támogatói voltak. Bosnyák Zsófia a XVII. században megalapozta a magyarországi rendi utánpótlásképzésének a feltételeit. Győry Teréz grófnő segítségével pedig a XX. század elején elkészült a jezsuiták magyarországi anyatemploma, a pesti Jézus Szíve Templom. Ugyanakkor mindketten kivételes életet éltek, amelyek nem voltak mentesek a nehézségektől és fájdalmaktól. A könyv bemutatja valódi sorsukat, megcáfolja az utókor olykor regényes, romantikus mítoszait, kis irodalmi válogatással teszi teljessé a képet.