Leírás

Emlékszem, hogy nagyon szép idő volt, sütött a nap. Persze nem a konkrét napsütés lebeg a szemem előtt. A kép a következő: nagymama visz minket az óvodába. Bátyámat és engem. Kis húgunk épphogy kinőtt a pólyából. Nem lehetett több, mint hét hónapos. Ő otthon volt az édesanyánkkal.
Úgy emlékszem, nem volt messze az óvoda. Én mentem a nagymamám mellett engedelmesen. Szerettem óvodába járni. Bátyám pont ellenkezőleg. Szinte húzatta magát a Mamával. Mikor beérkeztünk az óvodába, nagymama átadott minket az óvónéninek és indult haza. Béluska is vissza akart menni a nagymamával, és sírva ordított utána: „aranyszőrű kisnagymama, ne hagyj itt!!!