A munkavállalói részvételi jogok iránt az elmúlt két évtizedben tapasztalható közösségi szintű érdeklődés hátterében az a felfogás áll, hogy a vállalati stakeholderek hosszú távú érdekei fontosabbak a részvényesek/tulajdonosok rövid távú – nyereségorientált – érdekeinél. A fenntartható fejlődés biztosításának ugyanis két útja lehet: egyfelől megteremteni a gazdaságos és nyereséges működés strukturális és pénzügyi feltételeit (objektív tényező), másfelől a belső folyamatok, a szervezeti kultúra és munkaügyi kapcsolatok rendezettségével kialakítani a belső döntéshozó mechanizmusok gördülékenységét (szubjektív tényező). Az első cél elérése érdekében a szervezetek folyamatos átalakulásokon mennek keresztül, keresik a túlélés lehetséges útjait: (csoportos) létszámleépítéseket hajtanak végre, összeolvadnak, szétválnak, kiszerveznek bizonyos tevékenységeket. A rendezett belső viszonyok viszont egyet jelentenek a hosszú távú tervezés lehetőségével akkor, ha a munkaadók és munkavállalók között kölcsönös a bizalom és a folyamatos párbeszéd intézményesül. Az Európai Üzemi Tanács elméleti kérdéseit és uniós, valamint magyar vonatkozású gyakorlatát bemutató kötet a munkavállalói részvételi jogok, a munkaügyi kapcsolatok fontos témakörének összefoglalására, bemutatására törekszik. A szerző a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézetének egyetemi adjunktusa. Főbb kutatási területe a munkavállalók részvételi jogai és az emberi erőforrás menedzsment.

Beleolvasok