A 30 éves szerző visszanéz. A Harminc csúcsáról (30 Peaks) visszatekint. Felcsúsztatja napszemüvegét a fejtetőre, aztán vissza. Belefotóz a szakadékba, szurdokba. De nem ereszti bő lére. Szemlél, szimatol, játszik: visz az irodalmi, színházi, filmes, zenés rengetegbe. Gazdag, bátran csengő. Exkluzív költészet. Ki beszél? Ki nevettet? Szaporodnak, sokszorozódnak a hangok, nézőpontok. Radikális mellérendelés, mégis: fegyelmezett a beszéd. Csendet csinál a fejekben. Bábok leszünk mind, de nem bergmani vagy biológiai értelemben. Átváltozunk, túlélünk, bábozódunk. Egyszer csak nem hasadunk tovább. És Deres nem adja (könnyen) a romantikát. Mert Deres nem felejt. Télen született. Egy Vízöntő. Újrarendezi a világot. Szembenéz, nem szerteszét. Pollágh Péter, a kötet szerkesztője

Beleolvasok