A Bálványosvár Erdély egyik legvadregényesebb, lélegzetelállítóan szép táján játszódik. (…) A cselekmény ideje a 13.század, az a kor, amikor még a kereszténység mellett Erdélynek ezen a vidékén élt a pogány vallás is, s a történet éppen a két felfogás megütközését is ábrázolni kívánja. (…) -csodálattal adózunk Jókai Mór fantáziájának, mesélőkedvének, a magyar nemzeti múlt megszépítésén, humánus életeszmények közvetítésén fáradozó alkotókedvének, hogy a szűkszavú leírásokból, a tudományosan rendszerezett mondákból, nyelvi hagyományokból, mitológiai töredékekből megalkotta ezt a szemet gyönyörködtető, színes mesét. Befejezésül két modern író szavait idézzük Jókairól. Szerb Antal így írt róla: ‘Amikor az ember Jókai regényét leteszi, úgy érzi, hogy ezt a könyvet még egyszer el fogja olvasni, ez nem egy múló pillanat eltöltése volt. És valami elkíséri az embert ifjúkori Jókai-olvasmányaiból egy életen át.’ Móricz Zsigmond így fogalmazta meg Jókai varázsát: ‘Jókai egy pogány volt, egy pogány istenfia, aki zengő és nagy lélekkel sugárzott szét… Valami csodálatos, felemelő életérzés volt ez: optimizmus az élettel szemben, igenlése mindannak, ami jó és erőadó ebben a siralomvölgyben’ ” R. Takács Olga

Beleolvasok