Senki nem alkalmatlan az életre, mindannyian értékesek vagyunk. Élvezzük hát azt, ami a miénk. Minden pillanatot és mindent, amit a pillanat nyújt. Egy kellemes illat, egy pohár víz, egy érintés, egy megtett lépés, egy puha takaró, egy pillantás, amelyben elveszel, a pattanó bimbó, a színes virágok és sorolhatnánk. Kényeztet az élet bennünket.  Csak a jókedv és a lelkesedés visz tovább az úton. Amikor magától gördül eléd a jó, mert hagyod az életet megtörténni.  Minden szó egy kis mag, amely a megfelelő helyen virágba borul. Eltűnt éveket őriz, emléket ringat, visszaidézi a fontos pillanatokat. Mindenképpen ad egy élményt, egy kis örömöt, vigasztalást, biztatást.   Csevegés vége Írj be üzenetet…

Beleolvasok