Leírás

A róka kibújt ma a rókalyukból –/
Százszor is, arca egyre élesb./
Vakitó szemein visszhat a tyúkól,/
Egyre figyel csak, s mindenüvé les.//
Az éjjel az élet a lángszemekben./
Démoni, mégis épp ezért jó./
A halál, ami vár; égi szerepben;/
Bíbor az ég, s lent megfagy a vértó.//
Az éjjel, az egy csuda kártyaparti./
Oszt a vadász, kezén a vérjel./
Feledés poharát szürcsöli majd ki,/
S megteszi úgy ezt mindenik éjjel.//
A róka figyel. közeledni nem mer./
Hús szelídíti orv titokban./
Angyal is ördögi, s ördög is ember –/
Puska, dugó, szív, kő szava roppan.//
Az égre van írva a félelem szó./
Habzik a száj, a szembe vér folyt./
„Sose nézz a tükörbe” hát a jelszó;/
S ott, a tyúkólban fény keze fényt olt.//