Lélekszárnyalás?

Nekem az is épp elég, mert Érted mondok imát, mikor nyugovóra térek, s míg magával nem ragad az álom.
Rólad elmélkedem, Te jársz a gondolataimban, az írásaid, a szavaid, s az érzelmek, miket felszínre hozol bennem.
Reggel mikor felébredek, első gondolatom, vajon hol lehetsz éppen, mit csinálsz, gondolsz-e rám, eszedbe jutok-e, vágysz rám, úgy mint én Rád, hogy halljam újra a hangod, írtál-e megint, …s láthatlak-e valaha…