Halál az orvosokra! (e-könyv)

„Utólag persze megnéztem, nem írta alá a boncolás mellőzését és megtették vele ezt, mi ehhez nagyon kis emberek voltunk, hogy megakadályozzuk. Sajnos a látványában nem volt köszönet. Széthúzott száj kapcsok, összenyiszált nyak.”

Ft

Cikkszám: 9786156164087 Kategóriák: ,

Leírás

„Utólag persze megnéztem, nem írta alá a boncolás mellőzését és megtették vele ezt, mi ehhez nagyon kis emberek voltunk, hogy megakadályozzuk. Sajnos a látványában nem volt köszönet. Széthúzott száj kapcsok, összenyiszált nyak.”
„Köszönöm a válaszokat. Aki látott már boncolást vagy annak az eredményét, azt nem mondana olyat, hogy “tökmindegy”. Szegény nagymamámat felboncolták, mert kórházban halt meg és követelték, az orvos nagyon arrogáns volt, szó szerint megfenyegetett bennünket, hogy exhumálni kell, stb. Meg azt mondták, hogy nem szeretnénk tudni, miért halt meg??? Ezzel szemben a boncolási jegyzőkönyv nem adott választ semmire, csak egy csomó szám, mennyi az agy (ezek szerint kivették az agyát!) és egyes szervek súlya egy fél oldal volt összesen, semmi olyat, amit mi is nem tudtunk eddig. Azt mondták semmi komoly és megse látszik, ezzel szemben borzalmasan nézett ki, fel sem lehetett ismerni, teljesen tönkre tették, összeszabdalták, fel volt fúvódva, szörnyű volt. Az embernek nincs annyi joga, hogy eldöntse, mi legyen a testével halála után? Mi jogon vagdalják, kísérleteznek vele vadidegenek? És egy tucat embert ismerek, akinek szintén így tették tönkre a hozzá tartozóját. És az utolsó válaszoló nagyon okosat írt, mert alig lehet ez ellen valamit is tenni. Az embernek nem elég még a fájdalma, így kihasználják!”

„Hab a tortán, hogy el szerettük volna kerülni a boncolást, főként édesanyámnak fájt arra gondolni, hogy szétvagdalják Apu testét. Rohangáltunk osztályról-osztályra engedélyért, az Intenzív előtt várattak minket egy órát a haláleset napján, mondván, hogy a főorvos úr még nem ért rá a kérelmünkkel foglalkozni. A főorvos úr mindeközben kijött a folyosóra, ahol egy barátja kézsérülését nézte meg, és a gyászoló család mellett cca. fél órás kedélyes beszélgetést folytatott a baráttal a vitorlásszezon tapasztalatairól, ránk sem nézve. Ezt követően bevonult, és beikszelte a kérelmünkön az elutasító rubrikát. A boncolásra két hét alatt került csak sor, hála Istennek a temetést eleve így terveztük. A boncolási jegyzőkönyv a halál okát nem rögzítette, azt viszont igen, hogy a boncolóorvos döntése alapján édesapám máját az egyetem kapja kutatási célokra. Gondolom ő is látta, hogy nem szeretnénk boncolást, de a tudomány érdekei nyilván pont az én édesapám máját követelték.”
„Sokszor kérdezik a kommentelők, mi az indoka a poszt megírásának. Én egyrészről szerettem volna kiadni magamból a történteket. Másrészről kíváncsi lennék mások véleményére: vajon én látom rosszul, vagy ez a rendszer tényleg valami olyan elképesztő embertelenséggel működik, hogy az felfoghatatlan?”
„Mielőtt átkerült volna az ápolási osztályra, még tudatában aláírták a boncolásról szóló nyilatkozatot.
Ennek ellenére a halálát követő napon a boncorvos közölte,hogy feltehetően műhiba történt,a feltételezés alapját képező tényt nem közölte a hozzátartozókkal.
A nyilatkozat ellenére a boncolás megtörtént…”
„Nagyon lesújtó emlékeim vannak a boncolásról.
A férjem több mint négy éve elhunyt a kórházban. Én nem akartam a boncolást,de a kórház azt mondta nekik ez kötelességük, hogy kiderüljön a halál oka. Átvitték a patológiára .Én hamvasztást kértem,de mielőtt elvitték a krematóriumba beengedtek,hogy elbúcsúzzunk tőle, a családja. Hát, amit akkor láttam, ott az üvegablakon át, nem kívánom senkinek. Olyan szörnyen nézett ki! Embertelenül bánhattak a testével, nem törődve velünk, a szeretteivel, hogyan marad meg az utolsó kép róla bennünk.
Ezt, azóta sem tudtam kiheverni sajnos, nagyon fájdalmas emlékem.”
„Apumnak koporsós temetése volt, de már bánom, hogy megnéztem. A nagymamám anno itthon halt meg, mosolygós arccal feküdt a ravatalon, jó, hogy így emlékezek rá. Ezzel szemben apumat, ahogyan összerakták boncolás után… az szörnyű volt. Képzelem, hogy akit hamvasztani visznek, azzal a holttesttel, mit művelnek… Azt már úgysem nézi meg a hozzátartozó és senki más…”
„Orvost az osztályon nem találtunk. A nővérek azt mondták majd a boncolás után kiderül mi volt a baja. Ez elég szánalmasan hangzik, hiszen az ember meggyógyulni megy kórházba és nem meghalni. Azt pedig hogy milyen betegsége van, nem a halála után akarja megtudni. Lementünk a patológiára megnéztük, de csak annyit láttunk rajta hogy véres a szája. Május 6-án boncolták fel csak akkor került sorra, mivel olyan sokan haltak meg előtte. A boncolás után másnap megnéztük nagyon drasztikus állapotban volt. Csöpögött a vér a fejéből hátul, a nyaka piros és duzzadt volt a szája feszesen csukva és merevnek látszott tehát biztosan hűtötték.”

További információk

Szerző
Kiadó
ISBN9786156164087
Megjelenés éve
BetekintőOlvass bele!

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Halál az orvosokra! (e-könyv)” értékelése elsőként

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük