Az osztrák–magyar hadsereg katonatisztje, majd a Monarchia vezérkari főnöke, Arz Artúr (1857–1935) emlékirata az első világháború csatatereit, hadállásait, a haditerveket és ezek megalkotóit is bemutatja. Arz olyan szemtanú, aki nem csupán háborús élményekkel, tapasztalatokkal bír, de a dolgok menetének alakításában is kiemelkedő szerepet játszott. Az első világháború az osztrák-magyar haderő fegyverletételével végződött, ezért az utókor kevésbé tartja számon, hogy milyen heroikus teljesítményt nyújtott a sereg, milyen vitézül küzdött, s hogy nem egyszer fényes győzelmet aratott. Ilyen győzelmek (a limanovai csata, a gorlicei, valamint a caporettói áttörés) kötődnek báró straussenburgi Arz Artúr nevéhez, aki a nagy háború egyik legismertebb és legsikeresebb osztrák–magyar hadvezére volt. IV. Károly 1917. március 1-én nevezete ki vezérkari főnökké, s ebben a minőségében több mint másfél éven keresztül látta el a Monarchia haderejének irányítását. E kiváló katona az első világháború kir