Lélektani szeminárium II.

Leírás

1935-ben születtem (elég régen, sajnos). Voltam: rakodómunkás, főiskolás, gyógypedagógus, nevelési tanácsadó, egyetemi hallgató, főiskolai oktató, lelki tréner, nyugdíjas, középiskolai tanár, és végül (jelenleg is): iskolapszichológus. Mindehhez szorgosan gyűjtögettem a pszichológia elméleti és gyakorlati anyagát, továbbá életem tapasztalatait, mindazt, amit most szeretnék átadni a tisztelt olvasónak. Pedagógiai alapelveimet így foglalhatom össze:

A tanítás legyen érdekes, és ennek két feltétele van:

– legyen személyes (hiteles), továbbá
– legyen minél gyorsabban hasznosítható (gyakorlati).

Még tömörebben fogalmazva:
“Minden tanításnak örömet kell okoznia, és maga a tanulás is lehet örömforrás.”

Ennyi.