ÚGY JÖTTÉL

Úgy jöttél, mint aki máris menni kész,
mert tudtad, hogy értelmetlen az egész,
mert tudtad, hogy nincsen elég fegyvered,
és egy egész világ támad ellened.

És nem csak hogy üres volt a két kezed,
de egy gondolat sem bántott tégedet,
hogy minek nevezzed, soha nem zavart,
és szólítottad talpra a magyart.

Nem lehettél te Góg és Magóg fia,
a magyar ugaron nem jártál soha,
és héják hangján sosem szólt teneked
az az egy elbocsájtó szép üzenet.

De minek is e kései sirató,
a te kezedbe nem jutott már karó,
és tiszta szívvel még ölnöd sem szabad,
mert a gyönyörű szép szíved felhasad.

Úgy jöttél, mint aki már rég menekül,
s bár küszködtél az életért emberül,
és küszködtél a halállal szüntelen,
erőtlen jöttél azon a reggelen.