Én mindig csak a csöndet szerettem: önmagamba /
merülni, mint kútmélybe kő, /
melynek súlya hulltában egyre nő, /
s ha csobban, föl sem ér már a káváig a hangja. //
Rónay György: Ars antipoetica /
(1969. április)

Rónay György költő, regényíró, novellista, műfordító, kritikus, szerkesztő és tudós irodalomtörténész, a Nyugat harmadik nemzedékének talán legsokoldalúbb tehetsége – ahogy Nemes Nagy Ágnes írta róla: nemzedékének kerekasztala körül „ő ül az asztalfőn”.

A kötetben olvasható tanulmányok tárgya: Rónay György költői indulása a Nyugatban, Balatonszárszó szerepe életében és műveiben, két regényének – Az alkony évének és a Lázadó angyalnak – speciális szempontok alapján történt, mélyreható elemzése és az Esti gyors című regényének megfilmesítése. A kötetet Rónay életművének rövid összegzése zárja.