Néhány hosszabb szöveget a blogból teleportáltam át ide, a rövid írások pedig a budapesti levegőnek köszönhető. 2013végén és 2014 elején kezdtem el írni. 2014végén pedig már elkezdtem a folytatását, ami már letisztultabb. Érzések, lenyomatok, öt percek, vonatozások, megélés, átélés, emberek, élet. Enyém és Tiéd – Hiszen mindenkinek van öntudata, és tintafoltja. {MORE}A buszon, a villamoson, a vonaton, előadás közben, sétálva, futva, nevetve, rossz passzban, boldogan, önfeledten, kérdőjellel a fej fölött, változva, változhatatlanul létrejövő szösszenetek ezek, amiket ez a könyv… a könyv túl nagy szó, inkább amiket ez a papírra írt betűkkel kirakott valóság egyik verziója mutat. egyszer egy okos ember azt mondta, hogyha már egy embernek segítettem a szavaimmal, a történeteimmel, az élettel, ha már egy ember szereti, akkor megérte. akkor már megérte leírni, kimondani, elmutogatni. én is így vagyok vele. ez is ilyen. mindenki Öntudata és Tintafoltja, önmagunkkal – önmagammal együtt.

Beleolvasok