Rímes versek, magányát és a természet szeretetét képekben elbeszélve, látszólag egyszerű, de nem köznapi nyelvezettel.
Valóban a percek súlyát hordozza, akár századokon át a költő.
Az emlékezés és a jelenlévő táj, a gyász és a család, az évszakok, napszakok olykor egymást versekben váltogatva, máskor egymásba fonódva fejezi ki az érzelmeket. Álmok és vágyak szüntelen sorát veheti kezébe az olvasó, miközben a forma biztosan vezeti a szemét és gondolatai azonosulását a szerzővel, akinek a Balaton meghatározó életélménye.
Szonettek, könnyed, játékos formák s a ma kedvelt haiku váltogatják egymást, romantikus lelkű olvasóknak ajánlom a kötetet!

/Radnai István/ 

Zseniális, ahogy az ember átérezheti ennek a verseskötetnek a segítségével a hétköznapok szépségeit. A költőnő képes elénk varázsolni a körülöttünk lévő természeti csodákat, látjuk, ahogy a „Vetések lágyan ringó selymén /
hullám-bodrokat rajzol a szél”
Ugyanakkor az élet árnyoldala is megjelenik előttünk. Az idő múlásának
ajtaja kitárul, s rájövünk, hogy „Maszkot ölt bennünk a lényeg /
s nem hagyja látni a szépet”
L. Horváth Zsuzsa kötete több egy egyszerű verscsokornál. Ebben a lírai bokrétában ugyanis minden benne van, ami emberré teszi az embert.
A szerelem, a fájdalom és az elmúlás mellett megtalálható az Istenbe
vetett hit, a továbblépés utáni vágyódás, a boldogság keresése és
legfőképp a természet szépségének csodálata.
Érdemes belelapozni a kötetbe, és garantált, hogy nem tudja abbahagyni
az olvasást!