„Nem volt még egy nemzedék a földön, amelyik olyan jól érezte magát rosszul, mint mi.” Dés Mihály (1950) spanyol és latin-amerikai írók fordítójaként kezdte pályáját. 1986-ban Barcelonába költözött, ahol újságíró, egyetemi tanár és lapkiadó lett. Hatvanéves korában visszatért az anyanyelvéhez, és megírta a Pesti barokk (Magvető, 2013) című regényét. A könyv most jelenik meg harmadszor, ezúttal javított, alaposan átdolgozott, végleges kiadásban. Megjelent kötetei:77 pesti recept (gasztronómiai anyaregény) Corvina, 2014, Hacsak úgy nem (zsidó alapviccek Dés Mihály válogatásában) Corvina, 2014. Mi ez a könyv? Az egyik legerotikusabb magyar regény? Az egyik legviccesebb? Vagy csupán egy mitikussá vált nemzedék krónikája? A történet 1984-ben játszódik, narrátor főhőse egy lézengő, léha értelmiségi, aki disszidálásra készül. Az ő szerelmi és szellemi, társasági és társadalmi kalandjairól számol be a Pesti barokk. „Humoros és megindító, cinikus és lírai, érzéki és trágár, intellektuális és könnyed.” – Mihalicz Csilla, Nők Lapja. „A Pesti barokk hatalmas ambíciójú, mindent átfogni akaró számvetés […] az egész Kádár-korszakkal, és nem pusztán politikai, eszmetörténeti vagy esztétikai jelentőségével, hanem hétköznapjainak mentálhigiénéjével.” – Csuhai István, Élet és Irodalom. „Még az is átéli, aki át sem élte.” – Péntek Orsolya, Magyar Hírlap. „A dél-amerikai mágikus realizmus és a pornográf irodalom legjobb darabjainak mély ismeretéről tanúskodik. A szerzőt ide is elkíséri az önirónia és öngúny […]. Ez az ő igazi újítása, világirodalmi nóvuma.” – Török András, Vademecum. „Lenyűgöző stílusparódiák, ironikus idézetek, pamfletbe illő megállapítások…” – Erdélyi S. Gábor, 168 Óra. „A Pesti barokkot nemcsak filozófiai, művészettörténeti leírások, a szövegtestbe simuló, önállóan is értelmezhető okos esszék, hanem a hűvös cinizmus és a pesti viccek éltetik; mindegyik segített túlélni az egybefolyó éjszakákat és nappalokat.” – In, HVG. „A lebilincselően gazdag, nyelvi leleményekkel, humorral teli, olykor keserű könyv magába szippantja az olvasót.” – Kulcsár Ágnes, Színes RTV.

Beleolvasok