Annamária hétköznapi lányként élte napjait, mígnem egy visszatérő álom kis híján az őrületbe kergette. Minden éjjel az elveszett bátyjáról álmodott. Elhatározta, hogy segítséget kér, és felkeresett egy hozzáértő pszichoterapeutát, aki a regressziós hipnózis módszerét használta. A lány élete örökre megváltozott. A kezelés alatt nem csak azt tudta meg, hogy valóban van egy bátyja, de mivel a tudatalattijának kapuja nyitva maradt, egyre több és több információ került elő előző és még régebbi inkarnációkból. Ez a képesség majdnem megölte őt, mígnem egy nap elkezdte az újonnan visszaszerzett emlékeit papírra vetni. Ez volt az a pont, amikor a sorsa és az egészsége is javulásnak indult. Az írás egyszeriben értelmet adott az életének, mert eltökélte, hogy a világ elé tárja a felfedezéseit. „Az emlékek így teherből kinccsé váltak, és hirtelen rengeteg élettapasztalatom lett. Ahogy a felfedett régi sebeket sikerült begyógyítani, kezdtem jobban érezni magam.” – meséli. A könyvben megkísérli elemezni a reinkarnáció jelenségét, és bemutat kettő, meglepő alapossággal felfedett inkarnációs epizódot.