– Mit álmodott, Krúdy úr? – kérdé reggelenként az óbudai harangozó, amikor rágyújt az első versre. Hát én csak rendben volnék az álmaimmal, mert nem fojtogatnak, nem zokogtatnak már évek óta – de vajon mit álmodik itt – szerte Pesten az a sok ember így nyári éjszakán ?

Beleolvasok