Ezt a regényt még gyermekkoromban írtam, azóta is sajnálom, hogy akkor az íróasztal legalsó fiókjába süllyesztettem… Tudom, hogy nem “remekmű”, de nem is akart az lenni. (Persze, 35 évvel ezelőtt, amikor befejeztem, valószínűleg még másképp gondoltam…) Most csak azért fújtam le róla a port, mert ma már senki nem várja el minden megjelenő könyvtől, hogy remekmű legyen (sőt!)… Hát szerényen(?) én sem várok el tőle többet, mint hogy „a cselekmény fő szálára” („kincskeresés”) lazán felfűzött epizódok sorozata pár szórakoztató órát/napot szerezzen az olvasóknak 8-tól 108 éves korig.

Beleolvasok