Könnyedén otthagynék érted mindent – elmennék bárhová egy szál ruhában ha csak láthatnálak is, még ha üveglap lenne is köztünk, vagy rács…

Te vagy, akiért oda tudnám adni az életem – és nem változott semmit az emléked, pont ugyanolyan, és nem is tud változni, mert a legtisztább érték, mert gyémánt. Tiszta, mint a víz, színes, mint a szivárvány, mindennél keményebb, s csak egy nem számit, hogy pénzben is mindennél többet érne.

Hogy szeretek mindent Rád gondolva! Milyen tiszta, és erős lesz minden! Hát tűnj fel néha újra a képzeletemben, mint most is, hogy az öröm, ami átsugárzik, végtelen körré tágulva sugározzon tovább boldogságot minden irányba, és minden szenvedésre!

Ez a szöveg a Tiéd.

Én is Te vagyok.

A szerzőről: 1952 március 25-én született Budapesten. 1970-1999-ig a régi Magyar Televízióban dolgozott, rendezőként 4 filmet jegyzett az Árvai Jolán féle Fiatal Művészek Stúdiójában. 2000 óta Németországban él német férjével. Elérhetősége: agnes.fodor@yahoo.de

Beleolvasok