Leírás

Vezetőszáron hozom előaz elmúlt pillanatokat.Fájdalomtól lucskos tegnapok,rémülettől maszatos tegnapelőttöktáncolnakcsenddel összekentszembogaram előtt,mert titkokkal várandósma délután a végtelen.Úgy hordja őket magában,mint szívemaz ütőerek lüktetését.Én is velük lüktetek:a hajnallal, a reggellel,a meséktől ronggyá ázott fákkal.

Beleolvasok a könyvbe!